Felkészülés a szülésre okleveles szülésznőnk, Szeifridné Kis Olga tanácsai alapján

Az asszony mikor szül, szomorúságban van, mert eljött az ő órája; de mikor megszüli az ő gyermekét, nem emlékszik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.” (János evangéliuma)

Szülésznőként gyakran tapasztalom a kismamák körében a szülést a félelem érzése övezi. Ezért a gyakran feltett kérdésre, hogy kell-e a szülésre, szoptatásra, anyaságra felkészülni, a válaszom egyértelműen: IGEN. Ezért tartom lényegesnek, hogy a várandósok felkészüljenek a szülésre annak érdekében, hogy minél több ismeretet szerezzenek a szülésről, hogy legyőzzék a félelmüket. A terhesség sajátos, egyedülálló, megismételhetetlen periódus. Rövid életszakasz, de óriási testi változás, szociális helyzetváltozás, amelyeket pszichológiai változás kísér. Fizikai, lelki terheléssel járó krízis.

A nő helyzete pszichésen megváltozik:

  1. A magzat elfogadása, mint önálló lény szeretete.
  2. A nő saját anyjához való viszonya, kapcsolata mely során a nő a kislány pozícióból anya pozícióba lép, tehát egyenértékű partner lesz
  3. Férjével szembeni új és megváltozott szerep, ennek elfogadása, kitöltése, szexuális kapcsolat fenntartása.

A terhesség, mint fizikai, pszichikai kiteljesedés, másrészt korlátozás és beszűkülés. Ha mindezek nem találnak megoldásra, akkor pszichoszomatikus zavarok léphetnek fel (pl. emesis grav).

Terhességi konfliktus - A gyermek utáni vágy meghatározó tényezői:

  1. fajfenntartás ösztöne

  2. anyaság ösztöne

  3. intim testi és lelki közelség szükséglete

  4. testi közérzet javulása utáni vágy

  5. szexualitás legalizálása a környezet előtt

  6. boldog családi élet elérése

  7. szociális normák és szerepelvárások teljesítése

  8. utód, örökös adása, elhalt családtag pótlása, játszótárs testvér, másnemű gyermek felmutatása

  9. örökkévalóság iránti vágy/saját test, név, vagyon fennmaradása, saját személyiség továbbadása

  10. nemi teljesítőképesség, potencia bizonyítása

  11. saját fiatalság meghosszabbítása

Ma már ismert tény, hogy a sikertelen terhesség nagy hányada az anyaság tudat alatti elutasításának következménye. A környezeti tényezők hatására olyan elhárító mechanizmusok lépnek működésbe, melyek a tudat megkerülésével mentesíteni próbálják a személyiséget a rá váró terhelésektől, vagyis az anyaságtól. Ennek tipikus megnyilvánulása, pl. a terhességi hányás, melynek hátterében bizonyítottan nagy százalékban pszichés okok állnak.

 

Miért van ez?

Szinte minden érett korú nő vágyik gyermek után, ugyanakkor sokan félnek a házasságtól, a terhességtől, féltik az alakjukat, félnek a szüléstől, és attól, hogy a születendő gyermekük esetleg nem lesz egészséges. Sokan a felelősségtől félnek, ami a gyermeknevelés velejárója. Régen a nők értékét kizárólag a termékenységük adta, ezzel szemben ma inkább a vonzereje adja. Ma sokféleképpen viszonyulnak a gyermekvállaláshoz. Arra is találunk példát, hogy egyes esetekben a gyermekvállalás nem cél, hanem eszköz. Eszköz a férjszerzésre, ill. annak megtartására, eszköz lakásszerzéshez, esetleg egzisztenciális konfliktusok elől való menekülés (munkanélküliség). Vannak nők, akik kijelentik, az ő életükbe nem fér el a gyerek, ezért a gyermek a karrierjük, életük megrontója lehet.

Ezért nagyon fontos, hogy a gyermek akkor foganjon meg, amikor mind testileg, mind lelkileg felkészült rá a leendő anya, és úgy érezze, a boldogságához már csak a gyermek hiányzik.

A felkészülésben ezért nagy szerepe van a családnak, illetve a terhest ellátó intézménynek. A házaspár életében a terhesség jelentkezése, az új családtag érkezése minőségi változásokat idéz elő a várandós és családja életében.

A szülési felkészítés egy átfogó módszer (ismeretek megosztása, terhes torna, tehát fizikai felkészülés, ismerkedés a leendő szülészeti osztállyal és az ott dolgozókkal, szokásokkal), mely elősegíti a szülés kedvező lefolyását elősegítő tényezők mobilizálását. Tudatosítani nőkben, hogy nem passzív elszenvedői a történéseknek, hanem aktív résztvevőjük saját szülésüknek.

A terhes nők félnek a testi változástól, a terhesség kimenetelétől, a szülési fájdalomtól, a koraszüléstől, és a fejlődési rendellenességtől. Az aggódás, az ismeretlentől való félelem, a szorongás, feszültség, embrio-föto-maternális körön keresztül biológiailag aktív anyagok keringését indíthatja el, mely mind az anyában, mind a magzatban nonkonform érzést alakíthat ki. A nyugtalanság, aggódás gyötörte várandós magzat is rosszul érzi magát. Mindezek hozzájárulnak a patológiás terhességek kialakulásához (emesis, dysmaturitás). Tehát a felkészülésnek nagy jelentősége van az ismeretlentől való félelem legyőzésében.

A lelki felkészülésen túl fontos tudni, hogy a terhesség hogyan hat a testre.

  1. A terhesség gyanújának valószínűségi, illetve biztos jelei.

  2. Gyanú: általános jelek a szervezetben, testi tünetek: havi vérzés elmaradása, émelygés, hányinger, hányás, íz és szagérzés megváltozása, ízlésbeli változások. Ételek megkívánása-undorodás. Lelki egyensúly zavara. Terhességi hányás a terhesek 80%-ban fordul elő. Legrosszabb az első 4-6 hét, de 16-18 hétre teljesen megszűnik.

  3. Valószínűségi jelek: Havi vérzés elmarad, nemi szervek változnak, a hüvelyváladék bővebbé válik, a méh felpuhul. Az emlő duzzadt, feszes lesz, érzékennyé válik.

  4. Biztos jelek: ez a petére, magzatra és mellékrészeire vonatkozik.

  5. A szülés várható időpontjának kiszámítása: Naegele féle számítás ( utolsó menstruáció első napja + 7 nap - 3 hónap, vagy + 9 hónap, 280 nap.)

Az anyai szervezet változásai:

  1. szív és keringés változása

  2. érrendszer- visszerek

  3. vér- nő a térfogat

  4. légzőrendszer – pl. asztma- romlik, javul, nem változik

  5. emésztőrendszer- székrekedés, gyomorsav többlet

  6. anyagcsere- szénhidrát tolerancia szűkülése- inzulinnal szembeni rezisztencia növekedése

  7. vizeletkiválasztórendszer- jobbra dőlő növekvő terhesség- pangás a vesemedencében, gyakori vizelési inger

  8. kültakaró- fokozott pigmentáció

  9. idegrendszer- fáradékonyság, aluszékonyság, hányinger az első trimeszterben.

  10. testsúly változás - átlagosan 10-15 %-ot nő. Normálisan- 10 kg- magzat, lepény, magzatvíz, anyai vérmennyiség növekedése, zsírlerakódás, emlők növekedése adja.

Élettani pszichés változások az első harmadban:

    • megváltozik a nőiességről alkotott kép

    • változás a partnerkapcsolatban, szexuális magatartásban

    • koncepciótól való félelem megszűnik

    • szexuális aktivitás többnyire fokozatosan csökken

    • a nő a férfit fokozódó mértékben tekinti gondozójának, védelmezőjének

    • az anyaság kérdésének másik aspektusa, hogy a nő átéli a gyermek szükségleteit.

    • Most mindent megengedhet magának ami őt és születendő gyermekét illeti

    • kettő helyett eszik”.


Orvosi vizsgálatok az első harmadban:

  1. UH – terhesség megállapítása, mennyi és hol helyezkedik el, mekkora - később lesz nagy jelentősége, a kor megállapításában.

  2. kenetvétel

  3. vérvételek- Vércsoport, RH, TPHA, vérkép, 12. hét-kombinált teszt

  4. belgyógyászat

  5. fogászat

A vitaminpótlás terhesség során lényeges kérdés, hiszen növekszik a tápanyagigény. Így mind a hiány, mind a felesleg komplikációt okozhat. A táplálékkal nem minden esetben lehet bevinni az elegendő mennyiséget.

Vitaminok, ásványi anyagok pótlása terhességben:

  1. vas- terhes vérszegény, túladagolni nem lehet, annyi szívódik fel amennyire szükség van a szervezetnek

  2. folsav- vízben oldódó B- vitamin, sejtosztódásban van jelentősége, a genetikai információ átadás során, a magzat kialakulásának és fejlődésének , növekedésének kezdeti szakaszában. Fő forrás: zöldnövény- sóska, spenót, máj, gyümölcs

  3. omega 3 zsísav- ezek amellett, hogy a szív-érrendszerre gyakorolt jótékony hatásuk bizonyított, a terhesség időszakában is bizonyítottan fontos – magzati agyszövet és idegek fejlődéséhez.

Lelki felkészülés:

  1. relaxáció
  2. meditáció
  3. kapcsolatot teremteni a magzattal
  4. stressz kiiktatása – kellemes zene hallgatása
  5. pozitív hozzáállás hatalma – az önbeteljesítő jóslat ereje.

 



Webdesign honlap készítés webprogramozás keresőoptimalizálás